Magyar zenetörténeti tudásbázis

Magyarország Zenetörténete II.

1541–1686

Magyarország Zenetörténete III.

1686–1830

Magyarország Zenetörténete IV.

1790–1920


Kutatási projektek

Németh István Csaba

Ruzitska György

Ruzitska György / Georg Ruzitska [egyes autográfokban: Ružitska, Ružicžka] a Nagy Francia Forradalom évében született a Habsburg Birodalom fővárosában. Ott a legnagyobb természetességgel – mondhatni: a császárváros levegőjével – szívta magába a klasszikus zenei műveltséget, majd 1810-ben, hivatásos pályája felütéseként a birodalom Erdélyi Provinciájába került. Itt aztán egy életen keresztül különböző szerepekben és funkciókban, igazi all-round muzsikusként szolgálta a nyugati típusú modern műzenei kultúra meghonosításának ügyét.

Tóth Emese

Magyar zenei ikonográfia 16–19. század

A zene képi reprezentációja sokféleképpen lehetséges: a zenész és a zenélés aktusa, a tárgy, azaz a hangszerek és kották, valamint zenei szimbólumok vagy zenéhez kötődő allegorikus alakok, azaz a zene „szelleme” megjelenítésével. E képi ábrázolások az ikonográfia, a mélyebb rétegeket vizsgáló ikonológia és szemiotika számára egyaránt izgalmas kutatási területet kínálnak.

Illés Szabolcs

A magyarországi régizene-játszás története

A hazai régizene-játszás kialakulásának elmúlt 150 éve az irányzat iránt rajongó, elkötelezett muzsikusok és az általuk létrehozott együttesek működésének történetén keresztül tárul elénk.  Az érdeklődők az e művészek tevékenységével kapcsolatos kutatások eredményeit követhetik nyomon az alábbi oldalon.

Simény Beáta

A zenész Brassai Sámuel és köre

Brassai Sámuel (1797–1897) a 19. század polihisztor-egyéniségeként a tudomány minden ágának művelője, sok esetben úttörője volt. A zene iránti mély érdeklődése, szenvedélyes szeretete, rajongása nem csupán a kolozsvári zeneélet fellendítését és intézményesülését segítette elő (Házi Zenekör újjászervezése, Kolozsvári Zenetársaság létrehozása), hanem meghatározó szerepet volt a magyar nyelvű zenekritika és zenei publicisztika elindításában is.

Gusztin Rudolf

Zene és politika a neoabszolutizmus korában. A dalármozgalom indulása (1850–1867)

A svájci és német mintára alakuló kórusok Európa számos országában viszonylag rövid idő leforgása alatt túllépték az egyszerű, önszerveződő éneklés kereteit, és komoly zenei intézményekké nőtték ki magukat. A 19. század közepén Magyarországon is kibontakozott a dalármozgalom, melynek az 1860-as évek második felére már szervezett formája volt, és olyan zenészek támogatását bírta, mint Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél vagy Mosonyi Mihály.

Grosz Sára Aksza

Magyar zenetudomány a hosszú 19. században

A kutatás egy-egy forrás bemutatása során egyúttal az adott szerző tudáshátterére, általa ismert és felhasznált hazai és / külföldi forrásaira, esetleges modelljeire is kíván reflektálni. Nem feladata részletezni az etnomuzikológiai eredményeket és az intézményesített zenekutatás 20. századi történetét: a magyar zenetudomány 19. századi kialakulását követi, kitekintéssel a szintén akkoriban önállósuló nemzetközi zenetudományra. S teszi mindezt a témában eddig megírt bibliográfiára alapozva, egyúttal a Legánÿ Dezső vezette Magyar Zenetörténeti Osztály e téri munkáját folytatva.

Bukáné Kaskötő Marietta

Magyarország 19. századi egyházzene-története

Jelen honlap összegyűjti a történelmi Magyarország hosszú 19. században működő katolikus templomainak zenei gyakorlatát vizsgáló kutatások eredményeit. A folyamatosan bővülő oldal több jelentős székesegyházi archívum és kottatatár revideált vagy újonnan összeállított műjegyzékét, valamint digitális archívum formájában magát az állományt is hozzáférhetővé teszi. A 19. század egyházzenetörténeti jelenségeiről és a magyar katolikus egyházzenei élet azokra adott válaszairól esettanulmányok informálnak. A folyamatosan bővülő bibliográfiai adatbázis összegyűjti a 19. századi magyar katolikus egyházzenei élet aktualizált irodalmát.