Az oldal jelenleg fejlesztés alatt áll!
Dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.
Magyarország Zenetörténete II.
1541–1686
Magyarország Zenetörténete III.
1686–1830
Magyarország Zenetörténete IV.
1790–1920
Erkel Ferenc művei és korabeli történetük
Lisztiana
Kutatási projektek
Németh István Csaba
Ruzitska György
Ruzitska György / Georg Ruzitska [egyes autográfokban: Ružitska, Ružicžka] a Nagy Francia Forradalom évében született a Habsburg Birodalom fővárosában. Ott a legnagyobb természetességgel – mondhatni: a császárváros levegőjével – szívta magába a klasszikus zenei műveltséget, majd 1810-ben, hivatásos pályája felütéseként a birodalom Erdélyi Provinciájába került. Itt aztán egy életen keresztül különböző szerepekben és funkciókban, igazi all-round muzsikusként szolgálta a nyugati típusú modern műzenei kultúra meghonosításának ügyét.
Tóth Emese
Magyar zenei ikonográfia 16–19. század
A zene képi reprezentációja sokféleképpen lehetséges: a zenész és a zenélés aktusa, a tárgy, azaz a hangszerek és kották, valamint zenei szimbólumok vagy zenéhez kötődő allegorikus alakok, azaz a zene „szelleme” megjelenítésével. E képi ábrázolások az ikonográfia, a mélyebb rétegeket vizsgáló ikonológia és szemiotika számára egyaránt izgalmas kutatási területet kínálnak.
Illés Szabolcs
A magyarországi régizene-játszás története
Régizenélésen a szó eredeti értelmében azt az előadói gyakorlatot értjük, mikor régebbi korokhoz tartozó darabok előadására a korabeli források ismeretében, „korhű” hangszerekkel tesznek kísérleteket. Amennyiben csak ebből a legszűkebb értelmezési tartományból indulunk ki, az irányzat hazai története mára akkor is több, mint ötven évet ölel fel.
Simény Beáta
A zenész Brassai Sámuel és köre
Brassai Sámuel (1797–1897) a 19. század polihisztor-egyéniségeként a tudomány minden ágának művelője, sok esetben úttörője volt. A zene iránti mély érdeklődése, szenvedélyes szeretete, rajongása nem csupán a kolozsvári zeneélet fellendítését és intézményesülését segítette elő (Házi Zenekör újjászervezése, Kolozsvári Zenetársaság létrehozása), hanem meghatározó szerepet volt a magyar nyelvű zenekritika és zenei publicisztika elindításában is.
Gusztin Rudolf
Zene és politika a neoabszolutizmus korában. A dalármozgalom indulása (1850–1867)
A svájci és német mintára alakuló kórusok Európa számos országában viszonylag rövid idő leforgása alatt túllépték az egyszerű, önszerveződő éneklés kereteit, és komoly zenei intézményekké nőtték ki magukat. A 19. század közepén Magyarországon is kibontakozott a dalármozgalom, melynek az 1860-as évek második felére már szervezett formája volt, és olyan zenészek támogatását bírta, mint Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél vagy Mosonyi Mihály.
Grosz Sára Aksza
Magyar zenetudomány a hosszú 19. században
A kutatás egy-egy forrás bemutatása során egyúttal az adott szerző tudáshátterére, általa ismert és felhasznált hazai és / külföldi forrásaira, esetleges modelljeire is kíván reflektálni. Nem feladata részletezni az etnomuzikológiai eredményeket és az intézményesített zenekutatás 20. századi történetét: a magyar zenetudomány 19. századi kialakulását követi, kitekintéssel a szintén akkoriban önállósuló nemzetközi zenetudományra. S teszi mindezt a témában eddig megírt bibliográfiára alapozva, egyúttal a Legánÿ Dezső vezette Magyar Zenetörténeti Osztály e téri munkáját folytatva.