A magyarországi és magyar vonatkozású gyűjtemények és műemlékek zenével kapcsolatos ábrázolásai, valamint azok nemzetközi párhuzamai.
A zene képi reprezentációja sokféleképpen lehetséges: a zenész és a zenélés aktusa, a tárgy, azaz a hangszerek és kották, valamint zenei szimbólumok vagy zenéhez kötődő allegorikus alakok, azaz a zene „szelleme” megjelenítésével. E képi ábrázolások az ikonográfia, a mélyebb rétegeket vizsgáló ikonológia és szemiotika számára egyaránt izgalmas kutatási területet kínálnak. A zene vizuális megjelenése olyan jelentéssel ruházza fel a képzőművészeti alkotásokat, ami a nyelvi képzavar („hallható kép”) helyett, a közös tudás, az örökölt hagyományok, szimbólumok továbbvitelét hordozza magában. Azzal, hogy fontos információkat hordoz a műtárgy megrendelőivel, készítőivel, szemlélőivel kapcsolatban, a zenei ikonográfia további részletekkel gazdagíthatja, árnyalhatja egy-egy zenetörténeti korszakra, annak szokásaira vonatkozó ismereteinket, így a képzőművészeti és hangszer-gyűjtemények vizsgálata jelentős szerepet játszik az asszociatív emlékezet megismerésében.
Bár korábban is születtek hangszerábrázolást érintő tanulmányok, a hazai kutatástörténetben Lajtha László és Haraszti Emil szinte egyszerre indította el ezirányú módszeres vizsgálódásait 1923–1929 között. 1940-es években készült disszertációjában a kevésbé ismert Fürst Leontin foglalkozott a már ismert megjelenítések bemutatásával. A Zenetudományi Intézetben végzett elemzései során Falvy Zoltán és Sz. Farkas Márta a korszakspecifikus, múzeummódszertani és művészettörténeti vonatkozásokban is újat hozott. Az intézmény több munkatársának szintén jelentek meg e témában publikációi, amelyek a numizmatikai, organológiai és portréfestészeti szempontok szerint tematizáltak.
A honlap célja a magyarországi és magyar vonatkozású gyűjtemények, műemlékek zenével kapcsolatos ábrázolásainak valamint az azok nemzetközi párhuzamainak keresését célzó kutatás bemutatása. A régi és folyamatban lévő vizsgálatok, esettanulmányok intézményenként és kategóriánként való besorolással szemléltetik a képzőművészeti alkotásokat.
A jelenlegi korpuszgyűjtés a magyarországi orgonakarzatok freskóit és azok lehetséges analógiáit vizsgálja.
További tervezett alfejezetek
- Kutatástörténet
- Zenei portrék, mint az öndefiníció és reprezentáció eszközei
- Hangszerábrázolások szimbolikája és azok nemzetközi analógiái
- Zsánerek, karakterek, karikatúrák – és azok továbbélése a vizuális művészetekben
- Tradíció és toposz – címlapok
- Margináliák, ornamentikák
- A hangszerábrázolások autentikussága
- Esettanulmány külföldi adatbázisok zenei ikonográfiai gyűjtésével kapcsolatban
- Forrásadatbázis
- Linkek
A szerzőről: