Előszó
A Pécsi Dalárda Magyarország első számú dalárdája volt a Budai Dalárda mellett, s ezt a pozíciót 1862-es (újra)alakulása után hamar kivívta magának. Ennek ellenére hazánk egyik legismertebb és elismertebb dalegyletének levéltári anyagának szisztematikus feldolgozása, valamint a hozzá kapcsoló forráskiadásoknak egészen eddig híján voltunk. Pedig mindez nem csupán a magyarországi zenetörténet, valamint a dalármozgalom szempontjából, de várostörténet felől közelítve is egy fontos adalék, nem beszélve Pécs zenei életének kutatásáról. Így a Pécsi Dalárda a zenetörténet és egyesülettörtént felől közelítve is egy kutatásra érdemes és alkalmas tárgy, mely több tudományág érdeklődését kielégítheti.
A jegyzőkönyvek kritikai kiadásának célja, hogy betekintést nyújtson egy dalárda mindennapjaiba, hiszen mint látható lesz majd, a választmányi üléseken és közgyűlésen elhangzottak a hétköznapi élet visszatükrödőzései: tagok felvétele és kizárása, szerződések kötése, jelvények készíttetése, számlák kifizetése, események szervezése és sok hasonló. Persze azonnal hozzá kell tenni: a Pécsi Dalárda nem reprezentálja egy hétköznapi dalárda életét, hiszen kiemelkedőek voltak minden tekintetben. Ezzel együtt igen hasznos, hiszen ezen keresztül sokkal közvetlenebbül látunk bele a hazai dalármozgalom történetében, mint Ábrányi Kornél írásai óta bármikor. (Közvetlenség alatt a belső nézetet értve.)
A közreadott válogatással – melyet reményeim szerint a közeljövőben (2025-ben) követi egy teljes, minen egyes választmányi ülést és közgyűlést tartalmazó kiadás – egy új fejezete érkezett el a Pécsi Dalárdáról szóló kutatásoknak. Hálával az elődök iránt, akik hatalmas forrásanyagot halmoztak és dolgoztak fel (pl. Haksch Lajos, Várhalmi Oszkár, dr. Vargha Dezső), örömmel nyújtom át ezt a válogatást a kutatóknak és az érdeklődő nagyközönségnek.
A válogatott jegyzőkönyveki bejegyzéseket témakörökre bontva publikálom, melynek alapját a jegyzőkönyvi anyagok tárgyszavai jelentették. (A forrásanyag feldolgozása során minden egyes napirendi ponthoz tárgyszó kerül, mely segíti a későbbi kutatást, keresést, feldolgozást.)
A leírások a korabeli helyesírás szerint történtek. Szögletes zárójelekben jelzem az esetleges hiányokat, ill. a forrásban meglévő széljegyzeteket is. A napirendi pontok számozását egységesítettem, így mindenütt arab számokkal tüntetem fel, annak ellenére, hogy a jegyzőkönyvben változik az írás módja az arab és római között.
A tanulmány PDF formában elérhető.