Válogatott bibliográfia: magyar zenetudomány a hosszú 19. században

VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA

Primer irodalom

a) lexikonok, enciklopédiák

1. Wigand Otto (szerk.): Közhasznu esmeretek tára (1831–1834, 12 kötet).
2. Török János (szerk.): Egyetemes Magyar Encyclopédia (Szent István Társulat, Pest, Emich Gusztáv, 1859–1874), I–XIII.
3. Ságh József (szerk.): Magyar zenei lexicon (Pest, Táborszky és Parsch, 1879). https://mek.oszk.hu/13800/13829/13829.pdf

b) nyomtatásban megjelent önálló kötetek

1. Id. Ábrányi Kornél: A zeneköltészet tudománya. Elméletileg és gyakorlatilag tárgyalva négy részben (Budapest, Franklin, 1874). 
2. Id. Ábrányi Kornél: Elméleti és gyakorlati összhangzattan (Budapest, Egyetemi Nyomda, 1874).  
3. Id. Ábrányi Kornél: A magyar dal és zene sajátságai. Nyelvi, zöngidomi, harmóniai s műformai szempontból(Budapest, Egyetemi Nyomda, 1877).  
4. Id. Ábrányi Kornél: Zenészeti aesthetika (Budapest, Egyetemi Nyomda, 1877). 
5. Id. Ábrányi Kornél: Általános zenetörténet. Ábrákkal, hangjegyekkel és négy függelékkel (Budapest, Harmónia Zeneműkiadó Részvénytársulat, 1886). 
6. Id. Ábrányi Kornél: A magyar zene sajátságai (Budapest, Rózsavölgyi, 1893). 
7. Id. Ábrányi Kornél: Jellemképek a magyar zenevilágból (Budapest, Lampel Róbert, 1900).
8. Id. Ábrányi Kornél: A magyar zene a XIX. században (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1900). 
9. Bartay András: Magyar Apollo avagy Utmutatás a’ General-Bass játszásának, a’ harmonia ösmeretére ‘s a’ hangszerzésre vezető alapos rendszabásainak megtanulására (Pest, Bartay András, 1834).
10. Bánfi Sándor: Zeneelmélet és az összhangzattan elemei (Budapest, kiadó sajátja, 1884).
11. Bartalus István: Zene-káté Lobe után (Pest, 1863).
12. Bartalus István: Elemi öszhangzat- s számjelzés-tan. Tanitó-képezdék számára. Wohlfahrt után (Budapest, [1867]).
13. Bartalus István: A zeneköltészet elemei és müformái (Budapest, 1883).
14. Benkő Henrik: Összhangzattan a Nemzeti Zenede használatára (Budapest, 1886).
15. Berecz Ede: A zene alapelmélete és az összhangzattan elemei rövid müszótárral (Budapest, Dobrowsky és Franke, 1883).
16. Forgách Béla: Általános zene- és összhangzattan. Magánhasználatra (Budapest, s.a.).
17. Gábry György (vál. szerk., jegyz.): Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások (Budapest, Magvető, 1984) (= Magyar Hírmondó).
18. Gáti István: A’ kótából való klavírozás mestersége (Buda, Királyi Universitas, 1802).
19. Hajdu László: Zene és hangjegyek ösmerete (Arad, Réthy Arnold, s.a.).
20. Heinze-Egner: Elméleti-gyakorlati összhangzat- és zenetan paedagogiai elvek szerint Heinze Lipót nyomán (Ober-Glogau/Budapest, 1884).
21. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A magyar zene oktatás története (1886).
22. Hofecker [Szentimrényi] Imre: Az öszhangzat és zeneszerzés-tanitás módszertana (Budapest, Rudnyánszky A., 1887). 
23. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A magyar zene egyetemes története (Budapest, Hofecker Imre, [1890]).
24. Hofecker [Szentimrényi] Imre: Általános zenetörténelem (Budapest, Hofecker Imre, [1890]).
25. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A magyar zene költészettana (Budapest, Hofecker Imre, [1894]).
26. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A magyar zene-irodalom története (Budapest, Hofecker Imre, 1895).
27. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A magyar zenebölcselet története (s.l., s.a.).
28. Hofecker [Szentimrényi] Imre: A zeneköltészet története (s.l., s.a.).
29. Kapi Gyula: Összhangzattani gyakorlókönyv zeneiskolák s tanitóképzők számára (Budapest, 1887).
30. Kersch, Ferenc: Az ellenpontozás tana (Esztergom, s.a.).
31. Major J. Gyula: Összhangtan (Budapest, 1891).
32. Mátray Gábor: A’ Pestbudai Hangászegyesületi Zenede évkönyve 1857-re (Pest, 1858).
33. Ponori Thewrewk Emil: A magyar zene rhythmusa (Budapest, Franklin Társulat, 1881²).
34. Ponori Thewrewk Emil: A magyar zene tudományos tárgyalása (Budapest, Franklin Társulat,1890) (= Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből; 15/7).
35. Szent-Gály Gyula: Zeneelmélet (Kecskemét, 1894 után).
36. Szénfy [Kohlmann] Gusztáv: A magyar zene rendszere (s.l., 1858–1859).

c) sajtóorgánumok

1. Magyar Hirmondó (1780–1801?)
2. Magyar Museum (1789–1793) (szerk. Kazinczy, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János)
3. Orpheus (1789–1792) (szerk. Kazinczy Ferenc)
4. Tudományos Gyüjtemény (1817–1841)
5. Hasznos Mulatságok (1817– 1840) 
6. Regélő (1833–1841)
7. Honművész (1833–1841)
8. Zenészeti Lapok (1861–1878; szerk.: Ábrányi, Mosonyi, Rózsavölgyi, Bartalus)

Szekunder irodalom

a) kéziratok és gépiratok

1. Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei fejlődése (töredék gép- és kézirat, MTA KIK Kézirattár Ms 5661/41–43).
2. Bányai Balogh Júlia: Fejezetek Erdély zenetörténetéhez 1881-től (kézirat, kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s.a.).
3. Major Ervin – Homolya István: A Hangászegyesület és énekiskolája (1836-1850) (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s.a.).
4. Mona Ilona (szerk.): Mátray Gábor művei a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola (volt Nemzeti Zenede) Könyvtárában (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, 1973).
5. Pál Katalin: Bihari János és Lavotta János (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.).
6. Pál Katalin: Rózsavölgyi Márk kéziratos műveinek katalógusa és nyomtatványos műveihez kottapélda kiegészítés(kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.).
7. Szekeres Kálmán: A magyar zeneelmélet-írás a XIX. században (gépirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.).
8. Szekeres Kálmán: A magyar zenetudomány története a XIX. században (gépirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.). 
9. Valkó Arisztid: Zenetörténeti forrásadalékok az 1848–1883. közti évekből (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.).
10. Valkó Arisztid: Zenetörténeti forrás-adalékok az 1848–49 közti évekből (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.).
11. Valkó Arisztid: Vegyes zenetörténeti adatok (újkori gyűjtemény) (kézirat, kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, 1981.11.05.).
12. Valkó Arisztid: Vegyes zenetörténeti adatok a 19. századból I. Pénzügyminisztérium, Vall. és közokt. min. (kézirat, kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, 1985).
13. Valkó Arisztid: Vegyes zenetörténeti adatok a 19. századból II. (kézirat, kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, 1986.08.06.).           

b) kötetek és monográfiák

1. Bene Zoltán: Az újságíró és könyvtáros Mátray Gábor (szakdolgozat, s.l., s.n., 2002).  https://mek.oszk.hu/03200/03237
2. Békéssy Lili Veronika: Zenei mindennapok és zenei reprezentáció Pest-Budán: A főváros zenei sajtója 1857-ben (doktori értekezés, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2023)https://apps.lfze.hu/netfolder/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/bekessy_lili_veronika/disszertacio.pdf
3. Dobszay László: Magyar zenetörténet (Budapest, Planétás, 1998²).
4. Isoz Kálmán: Buda és Pest zenei művelődése: 1686-1873, I. A 18-ik század (Budapest, Budapesti Magyar Népszínházi Bizottmány, 1926.)
5. Legánÿ Dezső: A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban (Budapest, Zeneműkiadó, 1962).
6. Major Ervin: Fejezetek a magyar zene történetéből (Budapest, Zeneműkiadó, 1967) (= Magyar Zenetudomány 8).
7. Molnár Szabolcs: Nyelv és zenei műveltség az 1830-as évek Magyarországán (doktori értekezés, Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2023). https://apps.lfze.hu/netfolder/PublicNet/Doktori%20dolgozatok/molnar_szabolcs/disszertacio.pdf
8. Pándi Marianne: Hangászati mulatságok: a 19. század magyar zenei élete a kritikák tükrében (Budapest, Mágus, 2001).
9. Pándi Marianne: Száz esztendő magyar zenekritikája (Budapest, Zeneműkiadó, 1967).
10. Ritoók Zsigmond: Ponori Thewrewk Emil (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993) (= A múlt magyar tudósai).
11. Tari Lujza – Sz. Farkas Márta: A Nemzeti Zenede (Budapest, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2005).
12. Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest, Zeneműkiadó, 1979).
13. Szabolcsi Bence: A XIX. század magyar romantikus zenéje (Budapest, Zeneműkiadó 1951). 
14. Szabolcsi Bence: A zenei köznyelv problémái, A romantika felbomlása (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968) (= Korunk tudománya).
15. Sz. Farkas Márta: Bartalus István (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976) (= A múlt magyar tudósai).
16. Ujfalussy József (szerk.): A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve (Budapest, Zeneműkiadó, 1977).
17. Wilheim András: Szabolcsi Bence válogatott írásai (Budapest, Typotex, 2003).
18. Warren Dwight Allen: Philosophies of music history: a study of general histories of music, 1600-1960 (New York, Dover Publications, 1962) (= Dover books on music).

c) tanulmányok és szócikkek

1. Bukáné Kaskötő Marietta: „»Az egyházi és a magyar zene«. id. Ábrányi Kornél 19. századi egyházzene-történeti korrajza” (Budapest, Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, 2022) https://doi.org/10.23714/mzo.012
2. Grosz Sára Aksza: „Id. Ábrányi Kornél életrajza” (Budapest, Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, Ábrányi-honlap, 2022) https://doi.org/10.23714/mzo.026
3. Hovánszki Mária: „A Muzsikus Verseghy, avagy a »Magyar Hárfás« zenei- és énekköltő munkássága”, in Szacsvai Kim Katalin (szerk.): Zenei repertoár és zenei gyakorlat a 18. századi Magyarországon (Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2017) (= Műhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez 2), 331–393.
4. Kim Katalin: „»A döntő szó úgy is mindig és mindenben az idő jogához tartozik.« id. Ábrányi Kornél és a magyar zenetörténetírás” (Budapest, Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, 2022) https://doi.org/10.23714/mzo.011
5. Mikusi Balázs: „’Mint honni nyelvünkön maga nemében első tünemény…’ – Bartay András Magyar Apollója és a magyar zeneelméleti szaknyelv kezdetei”, in Berlász Melinda – Grabócz Márta (szerk.): Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére (Budapest, L’Harmattan, 2014), 143–161. 
6. Molnár Szabolcs: „Kállay Ferenc és a magyar operaesztétika kezdetei”, in Kim Katalin (szerk.): Zenetudományi dolgozatok 2017-2018 (Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2019), 157–177.
7. Molnár Szabolcs: „Mesterszóknak okos formálása. Zenei terminológia, vita és karaktergyilkosság, 1831–1832”, in Magyar Zene (2015/3), 263–276.
8. Papp Ágnes: „A régi magyar zene krónikásai: Ábrányi Kornél, Legánÿ Dezső” (Budapest, Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, 2022) https://doi.org/10.23714/mzo.020
9. Papp Monika: „Nyíregyháza műzenei emlékei a 19. századból. Szénfy Gusztáv és más „kismesterek” működése Szabolcs megye körzetében”, in Magyar Zene (2002/3), 291–300.  
10. Sonkoly István: „Szénfy Gusztáv, egy nyíregyházi dalköltő a XIX. században”, in Magyar Zene (1967/1), 33–43. https://mzzt.hu/images/magyarzene/MagyarZene_1967.pdf
11. Sz. Farkas Márta: „Zenetudományunk múltjából. Történeti kollázs”, in Magyar Zene (1980/2), 126–134. https://mzzt.hu/images/magyarzene/MagyarZene_1980.pdf
12. Szőnyiné Szerző Katalin: „A magyar zenei sajtó történetéből. Zenészeti Lapok (1860–1876)”, Parlando 2022/3
     https://www.parlando.hu/2022/2022-3/Szerzo_Katalin.pdf Első megjelenés: Magyar Könyvszemle 1985/1, 67–72.
13. Tallián Tibor: „»Csak ami nincs, annak van bokra.« Szénfy Gusztáv Elméleti s gyakorlati magyar zenekönyve”, in: Varga Bálint – Lajtai Mátyás (szerk.): Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon (Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 2015), 165–176.
14. Tallián Tibor: „A magyar zene történetének koncepciói a hosszú 19. században”, in Boka László – FöldesiFerenc – Mikusi Balázs (szerk.): Az identitás forrásai (Budapest, Bibliotheca Nationalis Hungariae – Gondolat, 2012), 13–40.
15. Tallián Tibor: „A zenetudomány hasznáról”, Magyar Tudomány (2006), 813–817.
16. Várnai Péter: „Egy magyar muzsikus a reformkorban: Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig”, in Gábry György (vál. szerk., jegyz.): Mátray Gábor: A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások (Budapest, Magvető, 1984) (= Magyar Hírmondó), 361–546. 

Segédanyagok

1. Busa Margit: Magyar sajtóbibliográfia: 1850-1867: A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája (Budapest, OSZK, 1996).
2. Kosáry Domokos – Németh G. Béla: A magyar sajtó története II/1 kötet: 1848-1867 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985).
3. Lajtai Mátyás – Varga Bálint (szerk.): Tény és Fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon (Budapest, MTA BTK TTI, 2015) (= Tanulmányok a nacionalizmus kultúrtörténetéből 1).
4. Lipták Dorottya: Újságok és újságolvasók Ferenc József korában: Bécs-Budapest-Prága (Budapest, L’Harmattan, 2002).    
5. Mona Ilona: Magyar zeneműkiadók és tevékenységük 1776-1867 (Budapest, MTA ZTI, 1989) (= Műhelytanulmányok a Magyar Zenetörténethez 11).
6. Szabolcsi Miklós: A magyar sajtó története II/1: 1848-1867 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985).