Sajátos dokumentumtípusként aposztrofálható a 15. századtól megjelenő portréfestészet – jóllehet nagyobbszámú zenei attribútumok a 17–18. században tűnnek fel e műfajban. A képzőművészet egyéb területei mintha korábban be tudták volna építeni ikonográfiai programjaikba a hang és a zene hallgatásának-művelésének szimbólumrendszerét.
Jelen gondolatmenet során arra tennék kísérletet, hogy a reneszánsz-újkori portréábrázolásokon milyen mintázatokon keresztül jelenik meg a zene, és azoknak milyen értelmezései lehetségesek. Folyamatban lévő kutatásom ezen részében emiatt nem térek ki korábbi zenei ikonográfiai illusztrációkra, valamint egyéb más festészeti-grafikai alkotásokon (veduták, freskók) szereplő zenészekre, együttesekre, életképekre. Ez esetben ugyanis elsősorban azt szeretném vizsgálni, hogy a képen megjelenő zenei vonatkozás mennyiben tükrözheti a – feltételezett – megrendelő valóságát, azaz mennyiben tekinthető az ábrázolt személy névjegyének.
A szerzőről:
Bölcsésztanulmányait követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Budapesti Tanárképző Intézetének cimbalom szakát kitüntetéses diplomával végezte el. 2004-ben Köztársasági ösztöndíjban részesült. 2013-ban szerzett mesterdiplomát a tilburgi Fontys Hogeschool voor de Kunsten régi ének-ensemble szakán.
2007-2013 között az Óbudai Múzeum történész-muzeológusaként dolgozott, a zenei gyűjtemények kezelőjeként (Földes Andor-hagyaték, hangszergyűjtemény). Több kiállítás társkutatója, kurátora valamint zenei anyagának összeállítója volt (Óbudai Múzeum: Óbuda – egy város három arca (2010), Lengyel hercegnő – Magyar királyné (2010); Tóth Aladár Zeneiskola: 110 év – Fodor Ernő Zeneiskolája (2014), Tóth Aladár (2016)). Részt vett kiadványok szerkesztésében és lektorálásában is.
2014-2017 között az MTA BTK Zenetudományi Intézet „Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport külső munkatársaként az Amadinda Ütőegyüttes, Körmendi Klára, Prunyi Ilona és Rőth Márta anyagának lajstromozását végezte, valamint Arányi Dezső adatainak összesítését az Opera adatbázishoz.
2018-ban nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakára. 2019 januárjától a Magyar Zenetörténeti Osztály tudományos szakalkalmazottjaként dolgozik. Részt vesz az Osztály 18–19. századi alapkutatásokkal kapcsolatos adatfeldolgozásában, sajtókutatásában valamint a Nemzeti Színház színlapjainak feldolgozásában.
2010 óta tanít cimbalmot a Tóth Aladár Zeneiskolában. A historikus vokális zene több korszakát-stílusát tanulta többek között Emma Kirkby és Johannette Zomer kurzusain. Előadóként fellépett Európa több országában és Magyarországon is. Hangszerének középkori változatán, a psalteriumon több együttesben is játszik, hangszertörténeti előadásokat tart.
Kutatási terület: zenei ikonográfia, hangszertörténet, a Zichy család óbudai ágának zenei mecenatúrája a 18. században