Válogatott bibliográfia: magyar zenetudomány a hosszú 19. században


Primer források

A) Lexikonok, enciklopédiák

  1. Wigand Otto (szerk.): Közhasznu esmeretek tára (1831–1834, 12 kötet)
  2. Török János (szerk.): Egyetemes Magyar Encyclopédia (Szent István Társulat, Pest, Emich Gusztáv, 1859–1874), I–XIII.
  3. Ságh József (szerk.): Magyar zenei lexicon (Pest, Táborszky és Parsch, 1879) https://mek.oszk.hu/13800/13829/13829.pdf

B) Nyomtatásban megjelent önálló kötetek

  1. Ábrányi Kornél: A magyar dal és zene sajátságai. Nyelvi, zöngidomi, harmóniai s műformai szempontból (Budapest, Egyetemi Nyomda, 1877).  
  2. Ábrányi Kornél: A magyar zene a XIX. században (Budapest, Rózsavölgyi és Társa, 1900). 
  3. Ábrányi Kornél: A magyar zene sajátságai (Budapest, Rózsavölgyi, 1893). 
  4. Ábrányi Kornél: A zeneköltészet tudománya. Elméletileg és gyakorlatilag tárgyalva négy részben (Budapest, Franklin, 1874). 
  5. Ábrányi Kornél: Elméleti és gyakorlati összhangzattan (Budapest, Egyetemi Nyomda, 1874)  
  6. Ábrányi Kornél: Zenészeti aesthetika (Budapest, Egyetemi Nyomda, 1877). 
  7. Bartay András: Magyar Apollo avagy Utmutatás a’ General-Bass játszásának, a’ harmonia ösmeretére ‘s a’ hangszerzésre vezető alapos rendszabásainak megtanulására (Pest, Bartay András, 1834)
  8. Gáti István: A’ kótából való klavírozás mestersége (Buda, Királyi Universitas, 1802)
  9. Hofecker Imre: A magyar zene egyetemes története (Budapest, Hofecker Imre, s. a. [1890]
  10. Hofecker Imre: A magyar zene költészettana (Budapest, Hofecker Imre, s. a.) [1894]
  11. Hofecker Imre: Általános zenetörténelem (Budapest, Hofecker Imre, s. a.) [1890]
  12. Hofecker Imre: Az öszhangzat és zeneszerzés-tanitás módszertana (Budapest, Rudnyánszky A., 1887)
  13. Mátray Gábor A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások, vál. szerk., jegyz. Gábry György (Budapest, Magvető, 1984) (= Magyar Hírmondó)

C) Sajtóorgánumok

  1. Magyar Hirmondó (1780–1801?)
  2. Magyar Museum (1789–1793) (szerk. Kazinczy, Baróti Szabó Dávid, Batsányi János)
  3. Orpheus (1789–1792) (szerk. Kazinczy Ferenc)
  4. Tudományos Gyüjtemény (1817–1841)
  5. Hasznos Mulatságok (1817– 1840)
  6. Regélő (1833–1841)
  7. Honművész (1833–1841)
  8. Zenészeti Lapok (1861–1878; szerk.: Ábrányi, Mosonyi, Rózsavölgyi, Bartalus)

Szekunder irodalom

A) Kéziratok és gépiratok

  1. Mona Ilona (szerk.): Mátray Gábor művei a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola (volt Nemzeti Zenede) Könyvtárában (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, 1973)
  2. Pál Katalin: Bihari János és Lavotta János (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)
  3. Pál Katalin: Rózsavölgyi Márk kéziratos műveinek katalógusa és nyomtatványos műveihez kottapélda kiegészítés (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)
  4. Szekeres Kálmán: A magyar zeneelmélet-írás a XIX. században (gépirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)
  5. Szekeres Kálmán: A magyar zenetudomány története a XIX. században (gépirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)
  6. Valkó Arisztid: Zenetörténeti forrásadalékok az 18481883. közti évekből (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)
  7. Valkó Arisztid: Zenetörténeti forrás-adalékok az 184849 közti évekből (kézirat, Budapest, BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának Magyar Zenei Adattára, s. a.)

B) Kötetek és monográfiák

  1. Legánÿ Dezső: A magyar zene krónikája. Zenei művelődésünk ezer éve dokumentumokban (Budapest, Zeneműkiadó, 1962).
  2. Major Ervin: Fejezetek a magyar zene történetéből (Budapest, Zeneműkiadó, 1967).
  3. Szabolcsi Bence: A magyar zenetörténet kézikönyve (Budapest, Zeneműkiadó, 1979).
  4. Szabolcsi Bence: A XIX. század magyar romantikus zenéje (Budapest, Zeneműkiadó 1951).
  5. Sz. Farkas Márta: Bartalus István (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976). (= A múlt magyar tudósai)

C) Tanulmányok és szócikkek

  1. Mikusi Balázs: „’Mint honni nyelvünkön maga nemében első tünemény…’ – Bartay András Magyar Apollója és a magyar zeneelméleti szaknyelv kezdetei”, in Berlász Melinda – Grabócz Márta (szerk.): Tanulmánykötet Ujfalussy József emlékére. (Budapest, L’Harmattan, 2014), 143–161.
  2. Molnár Szabolcs, „Kállay Ferenc és a magyar operaesztétika kezdetei”, in Zenetudományi dolgozatok 2017-2018 (2019): 157–177.
  3. Molnár Szabolcs: „Mesterszóknak okos formálása. Zenei terminológia, vita és karaktergyilkosság, 1831–1832”, in Magyar Zene (2015/3), 263–276.
  4. Papp Monika: „Nyíregyháza műzenei emlékei a 19. századból. Szénfy Gusztáv és más „kismesterek” működése Szabolcs megye körzetében”, in Magyar Zene (2002/3), 291–300. 
  5. Sonkoly István: „Szénfy Gusztáv, egy nyíregyházi dalköltő a XIX. században”, in Magyar Zene (1967/1), 33–43. https://mzzt.hu/images/magyarzene/MagyarZene_1967.pdf
  6. Sz. Farkas Márta: „Zenetudományunk múltjából. Történeti kollázs”, in Magyar Zene (1980/2), 126–134. https://mzzt.hu/images/magyarzene/MagyarZene_1980.pdf
  7. Szőnyiné Szerző Katalin: „A magyar zenei sajtó történetéből. Zenészeti Lapok (1860–1876)”, Parlando 2022/3
    https://www.parlando.hu/2022/2022-3/Szerzo_Katalin.pdf Első megjelenés: Magyar Könyvszemle 1985/1, 67–72.
  8. Tallián Tibor: „Csak ami nincs, annak van bokra”. Szénfy Gusztáv Elméleti s gyakorlati magyar zenekönyve”, in: Varga, Bálint – Lajtai, Mátyás (szerk.) Tény és fikció: Tudomány és művészet a nemzetépítés bűvkörében a 19. századi Magyarországon (Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet 2015), 165–176.
  9. Várnai Péter: „Egy magyar muzsikus a reformkorban: Mátray Gábor élete és munkássága a szabadságharcig”, in Mátray Gábor A Muzsikának Közönséges Története és egyéb írások, vál. szerk., jegyz. Gábry György (Budapest, Magvető, 1984), (= Magyar Hírmondó), 361–546.