Primér irodalomnak tekintem az 1920 előtt keletkezett anyagokat. Ennek oka, hogy ez volt az az időszak – bár konkrét dátumot nehezen lehetne meghatározni –, amikor a dalármozgalom átalakult munkásmozgalmi kórusokká.
Primér irodalom
Dalármozgalom
Ábrányi Kornél: A magyar zene a 19-ik században (Budapest: Pannonia nyomda, 1900).
Ábrányi Kornél: Az orsz. m. daláregyesület negyedszázados története 1867-től 1892-ig (Budapest: Orsz. Magy. Daláregyesület, 1892).
Általános irodalom
Fényes Elek: Az ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leirása (Pest, 1857)
Fényes Elek: Magyarország 1859-ben statistikai, birtokviszonyi és topographiai szempontból, I/1–8. füzet (Pest, 1859–1860)
Fényes Elek: Magyarország ismertetése statistikai, földirati s történelmi szempontból, I. Dunántúli kerület (Pest, 1865–1866)
Fényes Elek: Magyarország leirása I–II. (Pest, 1847)
Fényes Elek: Magyarország statistikája I–III. (Pest, 1842–1843)
Szekunder irodalom
Soproni Dalfüzér
Boronkai Szabolcs: „Arcképek Sopron XIX. sz.-i német nyelvű irodalmi életéből. 5. Király József Pál 1810-1887”, in Soproni Szemle 51/4 (1997), 356–359.
Csatkai Endre: „A Soproni daloskultúra múltja. Sopron”, in Országos Centenáris Dalostalálkozó (1963)
Csatkai Endre: „Sopron zenei művelődésének vázlata”, in Soproni Szemle 33/3 (1979), 216–225.
Fazekas Ágnes: Magyar zeneszerzők világi kórusművei a 20. század nagy zenei változásai előtt. DLA disszertáció (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 2007).
Hárs József: „Hogyan kapott nevet és emlékkövet a Dalos-hegy? Johann Karl Schuster feljegyzései”, VÁRhely (Sopron, 2009)
Kollár Éva: A magyar kórusmüvészet a XIX. század második felében. Kézirat, BTK ZTI Magyar Zenetörténeti Osztály (1975)
Kormos Gyula: „Öt évszázad orgonistái és zeneszerzői a soproni evangélikusoknál”, Soproni Szemle 56/3 (2002)
Krisch András: „Altdörfer Keresztély (Christian) (1827–1898)” és „Altdörfer Viktor (1860–1940)”, in Nemzeti Sírkert – Sopron (Lions Club Sopron, Sopron, 2017), 18–23.
Lajosi, Krisztina: „Collapsing Stages and Standing Ovations. Hungarian Choral Societies and Sociability in the Nineteenth Century”, in Krisztina Lajosi – Andreas Stynen (szerk.): Choral Societies and Nationalism in Europe (Brill, 2015), 206–224.
Lenky Jenő: „Király József Pál”, Soproni szemle 3/1 (1939), 24–34.
Lenky Jenő: „Király József Pál”, Soproni szemle 3/1 (1939), 24–34.
Maróti Gyula – Révész László: Öt évszázad a magyar énekkari kultúra történetéből (1480–1980) (Budapest: Népművelési Propaganda Iroda)
Sas Ágnes: Többszólamú zene a magyar városokban, templomokban és főúri udvarokban (Budapest, MTA BTK Zenetudományi Intézet, 2017) (= Műhelytanulmányok a 18. század zenetörténetéhez 1).
Szerző Katalin: „Zenei élet a dualizmus korában”, in Kárpáti János (szerk.): Képes magyar zenetörténet (Rózsavölgyi és Társa, 2004), 176–194.
Sztára Sándor: „Férfikarok. Az Országos Magyar Dalosszövetség kebelébe tömörült dalárdák”, in Molnár Imre (szerk.): A magyar muzsika könyve (Budapest: Merkantil kiadás, 1936)
Thier László: „Adatok a soproni zenekultúra történetéhez I. A Soproni »Dalfüzér« Férfidalegyesület”, in Soproni Szemle 4/1 (1940), 26–29.
Thier László: „Kurzweil Ferenc templomi karnagy, a Soproni Zeneegyesület alapítóje élete (1792-1865)”, Soproni Szemle 6/3, 200–212.
Pécsi Dalárda
Márfi Attila: Pécs szabad királyi város dualista kori egyesületeinek vizsgálata 1867-1918 (I. rész) (= Baranyai Levéltári Füzetek)
Millei Ilona: „A Pécsi Dalárda zászlója, zászlószalagjai a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményében”, A Janus Pannonius Múzeum évkönyve 53. (Pécs, 2015), 183–194.
Nagy Imre Gábor: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895 (= Baranyai Levéltári Füzetek)
Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében. Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete (= Baranyai Levéltári Füzetek)
Szkladányi Péter: Színházi zene Pécsett a 19. század első felében (= Baranyai Levéltári Füzetek)
Vargha Dezső: „A pécsi polgári dalosmozgalom fejlődése a 19. század második felében”, in Somfai Balázs (szerk.): A Dunántúl településtörténete VII. (Veszprém, 1989), 507–512.
Vargha Dezső: Adatok a XIX. századi pécsi polgári dalosmozgalom történetéhez. MNL BML X.56. Jelzet: 66.d. 1044.
Vargha Dezső: Az 1864-es Pécsi Országos Dalárünnepély és a Pécsi Dalárda zászlószentelése. MNL BML X.56. Jelzet: 69.d. 1140.
Vargha Dezső: Az Országos Dalosszövetség dalosversenyei, dalosünnepei 1867 (1870) – 1942. MNL BML X.56. Jelzet: 69.d. 1142.
Vargha Dezső: Az Országos Magyar Daláregylet 1867-es alapítása és annak előzményei. MNL BML X.56. Jelzet: 69.d. 1141.
Vargha Dezső: „Zenei gyűjtemény a baranya megyei levéltárban. Várhalmi Oszkár hagyatéka”, in Levéltári Szemle 32/2–3 (1982)
Általános irodalom
Bácskai Vera (szerk.): Források Buda, Pest és Óbuda történetéhez I (1971) (= Budapest Főváros Levéltára forráskiadványai 1)
Baka András: Eötvös Józseftől Jászi Oszkárig. A magyar nemzetiségi politikai gondolkodás változásai (Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990)
Beller Béla: A magyarországi németek rövid története (Budapest: Magvető Könyvkiadó 1981)
Biró Annamária: „Identitás, nemzet, nemzetpolitika a 18–19. század fordulóján”, in Ihász István – Pintér István (szerk.): Történeti Muzeológiai Szemle 13. A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve (Budapest, 2014)
Bősze Sándor: „Az egyesületek helye és szerepe a magyar társadalom életében a XIX. és a XX. században”, in Előadások Vas megye történetéről II (Szombathely: Vas Megyei Levéltár, 1993) (= Vas Megyei Levéltári Füzetek 6) 67–86.
Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet (Budapest: Haza és Haladás Alapítvány, 1993)
Demeter Attila: „Az 1868-as nemzetiségi törvény országgyűlési vitája”, in Ungvári Zrínyi Imre (szerk.): Megértés, értelmezés, kultúra: válogatott tanulmányok Veress Károly köszöntésére (Cluj-Napoca: Kolozsvári Egyet. K., 2014), 283–298.
Galántai József: „Politikai nemzet és liberális politika. Az 1868-as nemzetiségi törvény születése”, in Világosság 24/8–9 (1983), 520–527.
Katus László: „Pécs népessége 1848 és 1920 között”, in Vonyó József (szerk.) Pécs népessége 1543–1990 (Pécs: Pécs Története Alapítvány – Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoport, 1995), 37-93.
Kornis Gyula: A magyar művelődés eszményei 1777-1848. II. kötet (Budapest, 1927)
Környei Attila: „Adatok és gondolatok a XIX. Századi magyarországi egyesületekről”, in Arrabona 37 (Győr: Győr-Moson-Sopron megyei múzeumok igazgatósága, 1999), 199–214.
Legény János: „A magyar nyelv és a nemzeti szellem a soproni iskolákban 1867 előtt” (Második közlemény), Soproni Szemle 8/3 (1944), 117–130.
Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849–1867 (Budapest: Művelt Nép Könyvkiadó, 1955) 12–14.
Majdán János: A közlekedés története Magyarországon 1700-2000 (Pécs, 2014)
Majdán János: Modernizáció – vasút – társadalom. Tanulmányok a vasútépítés hatásáról a 19–20. században (Baja: Eötvös József Főiskola Kiadó, 2010)
Manherz Károly: A magyarországi németek ([Budapest] Útmutató Tanácsadó és Kiadó Kft., 1998)
Márfi Attila (szerk.): „Utcák, terek, épületek Pécsett”, in A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve 2010 (Pécs: Baranya Megyei Levéltár, 2010)
Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996–1948 (Budapest, 1988)
Pajkossy Gábor: „Egyesületek a reformkori Magyarországon”, História 15/2 (1993), 6–8.
Pór Edit (szerk.): A magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig (Budapest: Művelődéskutató Intézet, 1988)
Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön (Budapest: Lucidus Kiadó, 2000)
Tokaji András : „A »vegyeskarosítás« története”, in Valóság 23/10 (1980), 33–48.
Vargha Gyula (szerk.), Kanitz József (összeáll.): Hivatalos statisztikai közlemények. Magyarország egyletei és társulatai (Budapest: Országos Magyar Kir. Statisztikai Hivatal, 1880), 458–461.
Vercseg Ilona: „Önszerveződés alakulása Magyarországon”, Parola 2. sz. (1994), 4–6.
Zatykó Margit : „A dualizmus kori budapesti német dalárdák magyarosodása. Spontán asszimiláció vagy kulturális illeszkedés mint a többségi nemzet elfogadásának igénye”, Honismeret 48/5 (2020), 40–49.
Idegen nyelvű irodalom
Marković, Tatjana: ‘Choral singing in the political, social, and cultural context of Groß-Becskerek in the 19th century’, [Collected Work: Chorgesang als Medium von Interkulturalität: Formen, Kanäle, Diskurse. Series: Berichte des interkulturellen Forschungsprojekts Deutsche Musikkultur im östlichen Europa, No. 3 Published by: Stuttgart, Germany: Franz Steiner Verlag, 2007. Pages: 218-229. (AN: 2007-12420)].
Kohlhaas, D ”Chorgesang als Medium von Interkulturalität’: Einleitende Überlegungen’, [Collected Work: Chorgesang als Medium von Interkulturalität: Formen, Kanäle, Diskurse. Series: Berichte des interkulturellen Forschungsprojekts Deutsche Musikkultur im östlichen Europa, No. 3 Published by: Stuttgart, Germany: Franz Steiner Verlag, 2007. Pages: 11-16. (AN: 2007-12420)].
Fischer, E 2007, Chorgesang als Medium von Interkulturalität: Formen, Kanäle, Diskurse, Choral singing as a medium of multiculturalism: Forms, channels, discourses, Franz Steiner Verlag, Stuttgart.
Donakowski, CL ‘Music, politics, and popular culture: Nineteenth-century choral singing, especially in Regensburg, Bavaria’, [Collected Work: Consortium on revolutionary Europe, 1750-1850. Published by: Tallahassee, FL: Florida State University (Institute on Napoleon and the French Revolution), 1994. Pages: 233-239. (AN: 1994-08292)].
Lengová, J ‘Die Slowakische Chorbewegung in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts’, [Collected Work: Zborovska glasba i pevska društva ter njihov pomen v razvoju nacionalnih glasbenih kultur/Choral music and choral societies, and their role in the development of the national musical cultures. Published by: Ljubljana: Festival Ljubljana, 2004. ISBN: 961-90466-8-4. Pages: 233-239. (AN: 2004-13754)].
Bohlman, Philip: The Music of European Nationalism (Santa Barbara: World Music Series, 2004)
Bischof, Günter – Pelinka, Anton (eds.): Austrian Historical Memory & National Identity (New Brunswick: Transaction Publishers, 1997)
Fudge, James Thompson: The Male Chorus Music of Franz Liszt (The University of Iowa, PhD Thesis, 1972)
Hodžić, Refik: „The Rise of Choral Singing Organizations in the Area of Bosanska Krajina (1878-1941)”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 60–69.
Brinkman, James M.: „The German Male Chorus of the Early Nineteenth Century”, Journal of Research in Music Education 18 (Spring 1970), pp. 16–24.
Koter, Darja: „The Slovenian Singing Society, a symbol of national and cultural identity”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 48–59.
Krumov, Petar: „Bulgarian Choirs Over The Past 50 Years”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 79–86.
Marković, Tatjana: „The Specific Nature of the Activities of Choral Societies in A Multi-Ethnic Context: A Case Study of Serbian Choral Societies in Banat (Pančevo And Veliki Bečkerek) in The 19th Century”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 87–102.
Vatko, Milto: „The Origin and Development of Albanian Choral Music”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 75–78.
Weiss, Jerner: „Contemporary Choral Production in Slovenia”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 87–102.
Zulić, Miradet: „Serbian Choral Societies In Tuzla And Bijeljina Until 1914”, New sound: International magazine for music, No. 28, pp. 70–74.