Zene és politika a neoabszolutizmus korában. A dalármozgalom indulása (1850–1867)

A svájci és német mintára alakuló kórusok Európa számos országában viszonylag rövid idő leforgása alatt túllépték az egyszerű, önszerveződő éneklés kereteit, és komoly zenei intézményekké nőtték ki magukat. A 19. század közepén Magyarországon is kibontakozott a dalármozgalom, melynek az 1860-as évek második felére már szervezett formája volt, és olyan zenészek támogatását bírta, mint Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Ábrányi Kornél vagy Mosonyi Mihály. Ám annak ellenére, hogy a század második felében a zenei intézményrendszernek egy lényeges részét tették ki a dalegyletek, és így a dalármozgalom zenetörténeti jelentősége vitathatatlan, még mindig híjával vagyunk a témával foglalkozó alapkutatásoknak. Nemcsak a kórusokkal kapcsolatos, egyébként sem túl gazdag primer irodalom (Ábrányi Kornél), de a későbbi tanulmányok sem vállalták fel a mozgalom kezdeteit dokumentáló levéltári és egyéb primer forrásanyag áttekintését, és nem történt meg a korabeli sajtó szisztematikus feldolgozása sem.

A témát a hazai zenetudomány feltehetően a mozgalom megkérdőjelezhető művészi színvonala miatt hanyagolta el. Ez az érdektelenség mindaddig fennállt, amíg a téma a kulturális nemzetépítés folyamatának elemzése és történeti feldolgozásának részeként nem került újból, immár nem csak a zenetörténész kutatók munkájának fókuszába. Jó példa erre a legfrissebb átfogó írás e vonatkozásban, Lajosi Krisztina művelődéstörténész 2015-ös tanulmánya, amely a neves Brill kiadó „National Cultivation of Culture” sorozatának Choral Societies and Nationalism in Europe című kötetében jelent meg.

A téma iránti érdektelenség mellett egy másik probléma, hogy a már megjelent tanulmányokból többnyire hiányzik a forráskutatás. A dalármozgalom történetének 1940 utáni összefoglalásai ugyanis jellemzően nem újabb forrás- vagy sajtókutatásokra, hanem az 1940 előtti dalármozgalom-irodalomra épülnek. A század második felének szerzői ezt a korábbi anyagot szekunder irodalomként kezelik, és még ehhez képest is gyakran túl kevés kritikával dolgozzák fel. Ráadásul azt, hogy a mindmáig hivatkozott 1940 előtti szakirodalom egész pontosan milyen forrásokra támaszkodott, gyakran nem lehet megállapítani, mert e korai tudományos publikációkban a kor szokásának megfelelően ritka a hivatkozás, vagy akár teljesen hiányzik. Éppen ezért a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályán 2016-ban megindult dalártörténeti kutatás elsődleges célja az alapkutatások elvégzése (forrásfeltárás, feldolgozás, kritikai értékelés városonként haladva), mellyel egyidejűleg történik a kutatott anyag értelmezése, a dalármozgalom történetének probléma-központú megírása. 

Eddigi kutatásaim fókuszában intézménytörténeti szempontok álltak, mint amilyen a dalegyletek megalakulásának körülményei, céljai, tevékenységei, társadalomra gyakorolt hatása, illetve a politikával való viszonya. Egyik fő kérdésem, hogy miként illeszkedett bele a dalármozgalom a polgárosodó Magyarország eszményébe, melynek egyik jellegzetessége éppen a különböző egyletek alakulása volt. Az egyesületi létben sokan a civil társadalom szerveződését, illetve a demokratikus jogok gyakorlásának lehetőségét látják, éppen ezért lényeges alkotóelemének tartják ennek a feudális rendszerből a modern Magyarország felé tartó átmeneti korszaknak. A kutatás másik fő témája a mozgalom politikához való viszonya, melyen belül kiemelt helyet foglal el a magyar identitás kérdése. A dalegyletek döntő többsége a magyar kultúra ápolását tűzte ki célul, és tette mindezt egy plurikulturális közegben, ahol számtalan nemzetiség és nyelv létezett egymás mellett. Ezt tetézte az 1848/49-es forradalom utáni önkényuralmi rendszer, mely különösen ellenséges volt a magyar identitást megerősítő megmozdulások iránt, így nem volt ritka, hogy egy-egy dalegylet tevékenységét a rendőrség nyomon követte, a műsorokat pedig cenzúra alá vetette. Reményeim szerint a kutatás egy zenei intézményrendszer megismerése mellett hasznos eredményekkel szolgál a magyarság 19. századi felfogásával, ill. annak gyakorlatban való megjelenésével kapcsolatban, árnyalva azt a képet, amit eddig tudtunk a dalármozgalomról e tekintetben. 

A kutatás jelenlegi szakaszában négy város, Sopron, Pécs, Debrecen és Pest-Buda dalegyletei vannak fókuszban a kezdetektől (kb. 1830-as évek) egészen 1867-ig, az Országos Magyar Daláregyesület megalakulása évéig. 

Munkafolyamatok 

Az első magyarországi dalártalálkozók kronológiai sorrendjét következő kutatásaimat a Soproni Dalfüzérrel kezdtem. 2021 év végére a tárggyal kapcsolatos sajtókutatások nagy részét elvégeztem, a rendelkezésre álló levéltári forrásokat feldolgoztam, és a témában több fontos publikációt is megjelentettem. A Soproni Dalfüzér történetének feldolgozását a Pécsi Dalárda történetének feltárása követte. Magyarország egyik legkiemelkedőbb dalegyletének rendkívül bőséges a levéltári forrásanyaga, így ezek feldolgozása jóval több időt vesz igénybe. Megkezdődött a sajtókutatás, a levéltári anyagok feldolgozása (pl. jegyzőkönyvek kivonatolása, a kottatár feldolgozása). 

Levéltári forráskutatás. Kutatásokat folytattam az alábbi helyeken: Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, Janus Pannonius Helytörténeti Múzeum (Pécs), Csorba Győző Városi Könyvtár (Pécs), Pécsi Székesegyházi Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár Soproni Levéltára, Soproni Evangélikus Levéltár, Soproni Múzeum, Budapesti Fővárosi Levéltár, Országos Széchenyi Könyvtár, Zenetudományi Intézet Könyvtára, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Könyvtára, Debreceni Egyetem Könyvtára, Debreceni Egyetem Kassai úti Könyvtára, Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Könyvtára, Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-bihar Megyei Levéltára, Méliusz Péter Városi Könyvtár, Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola könyvtára (Debrecen), a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtára, a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltára, Österreichischen Nationalbibliothek, ÖNB Musiksammlung és ÖNB Bildarchiv und Grafiksammlung; Institut für Musikwissenschaft (Universität Wien). Fontos, hogy a levéltári forráskutatásnak köszönhetően az elérhető primér anyagokat feldolgozhatom, mivel néhány kivételtől eltekintve számos 20. századi tanulmány az elsődleges forrásanyagok kézbevétele nélkül, a már ismert adatokat citálva írt a dalármozgalomról. Így azonban lehetővé válik, hogy korábbi állítások megerősítésre, cáfolásra vagy árnyalásra kerüljenek. 

Sajtókutatás. A kutatás fontos eleme a témához kapcsolódó sajtókutatás, amelyre a korábbi évekből vannak ugyan példák, de egyik sem teljes körű, és általában nem veszi számba a külföldi (jellemzően osztrák és német) sajtót. Egyik értékes hazai sajtóforrásunk, az 1860 augusztusában megjelenő első, és sokáig egyedüli zenei folyóirat, a Zenészeti Lapok feldolgozása sem történt meg a dalármozgalom szemszögéből megközelítve. A lap jelentőségét emeli, hogy főszerkesztője Ábrányi Kornél, a dalármozgalom egyik kulcsfigurája volt, és így a folyóirat számos ponton kapcsolódott a mozgalomhoz: 1866 októberétől „A hazai dal- és zeneegyletek hivatalos közlönye” alcímmel jelent meg, 1868 őszétől pedig az Országos Magyar Daláregyesület hivatalos lapjává vált. Zenei események beszámolóját és zeneművek recenzióját rendszeresen publikálta, néhány esetben még egy-egy dalárda megzenésített jeligéjének kottáját is közölte, mint ahogy helyt adott dalárdáktól érkező leveleknek, felhívásoknak is, a hírek rovatban (Bel- s külföldi ujdonságok) pedig számos tudósítást közölt a dalegyletekről, melyen keresztül nyomon lehet követni működésüket. A Zenészeti Lapok mellett más hazai sajtótermékek is rendszeresen foglalkoztak a magyarországi zeneélettel, köztük a dalármozgalommal. Ráadásul míg a Zenészeti Lapok, mely országos folyóirat volt, nem tudott a részletekkel, kevésbé jelentős helyi eseményekkel, problémákkal foglalkozni, a helyi lapoknak épp ez adta meg a létjogosultságát, és így esetenként hasznos információval szolgálnak a dalegyletek repertoárját és egyesületi életét illetően is. E helyi orgánumok anyaga kiegészülve a dalárdák évkönyveivel és fellépésekkel kapcsolatos forrásokkal (pl. hangversenyek plakátjai) feltérképezhetővé válik, hogy milyen előadásaik voltak ezeknek a dalegyleteknek (pl. hangverseny, Liedertafel, közreműködés mások hangversenyén stb.) és milyen műsorral léptek fel. Eddig ilyen összegzés és publikáció még nem látott napvilágot, holott hasznos és időszerű lenne a 19. századi magyar zenei élet még részletesebb megértése végett. Ezeket az adatokat egészíthetik ki a dalegyletek kottatárai, melyek által a kórusművek elemzés tárgyává válhatnak, így megtörténhet a repertoár zenei minőségének értékelése. Átnézett sajtóanyagok: Budapesti Hírlap, Budapesti Szemle, Divatcsarnok, Fővárosi Lapok, Hazánk / Hazánk s a külföld, Hölgyfutár, Kalauz, Kritikai lapok, Magyarország és a nagyvilág, Nefelejts, A Népbarát, Népnevelők Kalauza, Pesti hírlap, Pesti hírnök, Protestáns egyházi és iskolai lapok, Sürgöny, Vasárnapi Újság, Pressburger Zeitung, Abendzeitung, Fest-Zeitung für das Erste Deutsche Sängerbundesfest in Dresden, Oedenburger Intelligenz- und Anzeigeblatt, Wiener allgemeine Musik-Zeitung, Wiener allgemeine Theaterzeitung und Unterhaltungsblatt für Freunde der Kunst, Literatur und des geselligen Lebens, Wiener Sonn- und Montags-Zeitung, Wiener Sonntags-Zeitung, Wiener Tagblatt, Wiener Zeitschrift, Wiener Zeitung, Wienerisches Diarium). 

Eddigi publikációk a témában 

Tanulmányok 

„Ferenc Erkel’s Role in the Hungarian Choral Movement”, in Musical Theatre Companies in the Multilingual East-Central Europe. An Essentially International Genre and Its Repertoire in the Service of Nation, eds. Katalin Kim, Péter Bozó, Lili Békéssy, Martin Elek, Rudolf Gusztin, Pál Horváth (Budapest, Institute for Musicology, Research Centre for the Humanities of the Hungarian Academy of Sciences, 2018). 

„A magyarországi dalármozgalom mohács-emlékezete”, in Több mint egy csata: Mohács. Az 1526. évi ütközet a magyar tudományos és kulturális emlékezetben, szerk. Fodor Pál, Varga Szabolcs (Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2019), 482– 488. (A „Zene a kulturális emlékezet szolgálatában. Magyar zeneművek a mohácsi csatáról a 19. század végéig” fejezet (463–506.) része.) 

„The Institutionalization Of The Choral Movement In Nineteenth-Century Hungary”, Musicologica Austriaca (3 April 2021), https://www.musau.org/parts/neue-article-page/view/105. 

A soproni Dalfüzér / Liederkranz: előzmények, intézményesülés, működés (1847–1867) I. rész, Soproni Szemle (2021/3), 277–291. 

A soproni Dalfüzér / Liederkranz: előzmények, intézményesülés, működés (1847–1867) II. rész, Soproni Szemle (2022/1), 6–22. 

„Az első magyarországi országos dalárünnepély: 1863, Sopron”, Zenetudományi Dolgozatok 2019–2020, szerk. Kim Katalin, 203–226.

„Choral Movement and Nationalism in Nineteenth-Century Hungary”, Stanislav Tuksar–Vjera Katalinić–Petra Babić–Sara Ries (eds.): Glazba umjetnosti i politika: revolucije i restauracije u Europi i Hrvatskoj 1815.–1860. / Music, Arts and Politics: Revolutions and Restorations in Europe and Croatia, 1815–1860 (Zagreb: Hrvatska Akademija Znanosti I Umjetnosti, Odsjek za povijest hrvatske glazbe, 2021) (= Muzikološki ubornici / Musicological Proceedings 23), 695–712. DOI: 10.21857/y6zolbr8nm 

„The Question of National Identity in the Multiethnical Sopron Through the Work of the Dalfüzér/Liederkranz (1847-1867)”, Musicologica Olomucensia vol. 35(1), (2023):44–61. DOI: 10.5507/mo.2023.004

DOI-publikációk 

A dalármozgalom századfordulós forrásainak értékelése”, Magyar Zenetörténet Online, 2020. augusztus 19. https://doi.org/10.23714/mzo.001 

„Dalármozgalom a Zenészeti Lapokban 1860–1867 között. Sajtóadatbázis”, Magyar Zenetörténet Online, 2020. augusztus 25. https://doi.org/10.23714/mzo.004 

„A soproni Dalfüzér / Liederkranz élete 1859–1869 között a fellépések tükrében”, Magyar Zenetörténet Online, 2020. augusztus 25. https://doi.org/10.23714/mzo.005 

„A soproni Dalfüzér / Liederkranz működése 1859–1869 között”,Magyar Zenetörténet Online, 2020. augsztus 26. https://doi.org/10.23714/mzo.006 

„A magyarországi dalármozgalom válogatott és annotált bibliográfiája”, Magyar Zenetörténet Online, 2022. december 5. https://doi.org/10.23714/mzo.008 

„A Pécsi Dalárda repertoárja 1862–1865 között”, Magyar Zenetörténet Online, 2022. december 5. https://doi.org/10.23714/mzo.009 

„A dalármozgalom repertoárja az első évtizedben a soproni Dalfüzér, a Pécsi Dalárda és a fővárosi dalegyletek tükrében”, Magyar Zenetörténet Online, 2022. december 5. https://doi.org/10.23714/mzo.010 

„Liszt Ferenc és az 1865-ös pesti országos dalárünnepély”, Liszt és magyar kortársainak kapcsolata Magyarország művelődéstörténetének tükrében, 2023. december 23. http://doi.org/10.26113/LFZE.2023.004

Tartalomjegyzék