Brassai Sámuel zenei működése, a magyarországi zeneéletben betöltött szerepe és zenei munkásságával kapcsolatos forrásanyag kritikai kiadása.
Brassai Sámuel (1797–1897) a 19. század polihisztor-egyéniségeként a tudomány minden ágának művelője, sok esetben úttörője volt. A zene iránti mély érdeklődése, szenvedélyes szeretete, rajongása nem csupán a kolozsvári zeneélet fellendítését és intézményesülését segítette elő (Házi Zenekör újjászervezése, Kolozsvári Zenetársaság létrehozása), hanem meghatározó szerepe volt a magyar nyelvű zenekritika és zenei publicisztika elindításában is. Zenei vonatkozású kritikáiban zeneműveltsége és műismerete összefonódik sajátos kritikai nézeteivel (Criticai lapok, 1855), valamint a széleskörű irodalmi, esztétikai és filozófiai tájékozottságával. A magyar zenekritikaírás egyik kezdeményezőjeként tartjuk számon, írásai mégsem ismertek, ahogyan a szélesebb körben vett magyar zeneéletben betöltött szerepe, kapcsolati hálója sem.
Jelen tematikus honlap Brassai Sámuel zenei működésére, a magyarországi zeneéletben betöltött szerepére és hatására irányuló kutatásokat és folyamatban lévő újabb kutatási eredményeimet teszi közzé, ugyanakkor célja Brassai zenei munkásságával kapcsolatos forrásanyag kritikai kiadása is. A honlap bevezet a kutatástörténeti előzményekbe, a tudós zenetörténeti relevanciával bíró hagyatékának tárába, intézményi működésének levéltári és kottatári dokumentumaiba. A források folyamatosan bővülő köre képezi az alapját egy rövid Brassai-életrajz zenei vonatkozásokkal felfrissített változatának, melynek részeként további figyelmet szentelünk a polihisztor zenei körének, kapcsolatainak és a zeneéletben betöltött szerepének vizsgálatára is. A kutatás előrehaladtával hozzáférhető lesz Brassai zenekritikáinak gyűjteménye is. A sajtókutatás vizuális megjelenítéséhez a tematikus alhonlap a Zenei írások és zenei levelezés a 19. századi Magyarországon online adatbázis és digitális archívum valamint a Magyar Zenetörténeti Adattár Zenei Sajtógyűjtés adatbázis kivágatait fogja tartalmazni. A témával kapcsolatos olvasmányokért egy válogatott bibliográfia áll az olvasók rendelkezésére, melynek tételeihez fokozatosan készülő annotációk társulnak. A kutatás során megjelent publikációk listája a saját publikációk kategória alatt érhető el.
Brassai Sámuel századot felölelő élete önmagában történelmi referenciaként tartható számon. Széleskörű ismeretségén kívül rendkívül nagy hatással volt korának és körének zeneiségére, zenész személyiségeire. Felkarolta a fiatal tehetségeket, támogatta női tanítványainak zenei karrierjét, zenetársaságot hozott lére. Brassai köréhez tartoztak a kor zenészeinek és zenetudósainak pillérei, mint Bartalus István, Ruzitska György, Erkel Ferenc, Hubay Jenő. A magyar zene ügyét is szívén viselte, ezt bizonyítja az 1839-ben írt „Paradoxon a magyar szinészet ügyében” című cikk, amelyben Világfy Antal név alatt megfogalmazza a magyar daljáték megteremtésének szükségét; 1860-ban kiadja polémiáját „Magyar vagy czigányzene” címen, válaszként Liszt Ferenc cigánykönyvére (Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie, 1859; 1881). A Brassai-anyag feldolgozása Budapest és Kolozsvár kultúrtörténetének is fontos momentuma, a két város könyvtárai és levéltárai gazdagon tartogatnak forrásokat a tervezett munkálatok kivitelezéséhez.
A szerzőről: