Mindig is különösnek tartottam azt az ellentmondást, hogy a történetírás „maga-kreálta” vakfoltjai, a korszakok közé eső évek művészeti élete mily…Olvasás folytatásaZongoraötösök a századfordulós Budapesten
Szerző: Vizinger Zsolt
Vizinger Zsolt 2020-ban szerezte meg MA diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi szakán, ahol jelenleg PhD tanulmányait folytatja. 2018 decembere óta a Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos szakalkalmazottja, 2021 januárja óta pedig tudományos segédmunkatársa. Az Osztályon folyó 18─19. századi alapkutatások (digitalizálás, adatfeldolgozás, sajtókutatás) mellett részt vesz a Nemzeti Színház színlapjainak és a kapcsolódó anyagoknak a feldolgozásában, illetve az adatbázis és a honlap létrehozásában. Kutatói érdeklődési körébe a 18–19. századi hangszeres zene tartozik. Készülő disszertációjának munkacíme: Kamarazenélés a polgárosodó Pest-Budán (1865–1896). Repertoár, zenei gyakorlat és intézményrendszer.
2019. szeptember 24-én a Magyar Rádió Gyermekkórusa különleges látogatást tett a Zenetörténeti Múzeumban, ahol Békéssy Lili, Gusztin Rudolf és Murvai-Bőke…Olvasás folytatásaA Magyar Rádió Gyermekkórusa az Erkel-műhely kiállításon
A Múzeumok Őszi Fesztiválján idén a Magyar Zenetörténet Osztály is részt vesz két programmal, melyek a 2019. július 12-én megnyílt…Olvasás folytatásaMúzeumok Őszi Fesztiválja 2019, Erkel-műhely kiállítás
2019. július 12-én az MTA BTK Magyar Zenetörténeti Osztály egész napos rendezvénnyel ünnepelte a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulóját. Délelőtt 10 órától délután…Olvasás folytatásaHymnusz-emléknap (Budapest, 2019. június 12.)
Kategóriák
A Hymnusz törvényi rangra emelése
A Kölcsey Hymnus megzenésítésére kiírt pályázattal a Nemzeti Színház mindössze egy népmelódiára számított, amely kellőképp népszerűvé válva a költeményt is széles körben…Olvasás folytatásaA Hymnusz törvényi rangra emelése
A Hymnusz-pályázat első díját elnyert Erkel-művet – a dicsért hat másik pályaművel együtt – 1844. július 2-án, a Nemzeti Színházban…Olvasás folytatásaA Kölcsey-Erkel Hymnusz megszólalásának emlékezetes alkalmai
A Nemzeti Színház ének- és zenekara 1844. július 2-án mutatta be a Hymnusz-pályázatra beérkezett hat legjobb pályaművet, köztük a díjnyertes…Olvasás folytatásaA pályázati döntés fogadtatása és a korabeli sajtókritikák
A reformkorban egyre erőteljesebben jelentkezett az igény egy nyugati mintájú nemzeti ének létrehozására. Ugyan az 1840-es években több eltérő karakterű…Olvasás folytatásaA Nemzeti Színház által kiírt pályázat körülményei, résztvevői, zsűrije
Budán és Pesten már a 18. század elején feltűntek német vándorszínész-társulatok. 1774-ben az egykori pesti erődítményrendszer maradványában, a Duna-parti Rondellában…Olvasás folytatásaA pesti Nemzeti Színház az 1840-es években
A Hymnusz keletkezését számos mítosz lengte körül. A „gyötrődve” alkotó Kölcsey esetében biztosra vehető, hogy Hymnusa nem egy nap (1823. január 22.) alatt készült.…Olvasás folytatásaA Hymnusz szövegének és zenéjének keletkezése