Válogatott bibliográfiai tételek a Brassai-kutatáshoz


Primer irodalom

  1. Ábrányi Kornél, Életemből és emlékeimből. A történelem, irodalom és művészet köréből (Budapest, Franklin-Társulat, 1897).
  2. Ábrányi Kornél: Képek a mult és jelenből (Budapest, Pallas, 1899). 
  3. Kern Aurél: „Idősb Ábrányi Kornél”, Budapesti Hirlap (1902. október 15.).
  4. Petrichevich Horváth Lázár: Az elbujdosott, vagy egy tél a fővárosban (Kolozsvár, Tilsch és Fia, 1836). 
  5. Szénfy Gusztáv: „A „kritikai-lapok”-ról zenészet ügyében”, Magyar Sajtó (1856/80).

Szekunder irodalom  

  1. Almási István: „Erkel és Kolozsvár”, Honismeret 38/6 (2010), 19–22.
  2. Bartha Dénes: „Erdély zenetörténete”, in Asztalos Lajos (szerk.): A történeti Erdély. Erdélyi Férfiak Egyesülete kiadása (Budapest,1936), 595–644.  
  3. Benkő András: „Haydn-bemutató Kolozsváron”, in Szabolcsi Bence – Bartha Dénes (szerk.): Zenetudományi tanulmányok 8 (Budapest, Akadémia, 1960). 
  4. Dr. Gál Kelemen: Péterfi Dénes (Cluj–Kolozsvár, Kolozsvári Unitárius Egyházközség, 1925) (=Unitárius Könyvtár 5).
  5. Fancsali János: Írások Erdély zenetörténelméhez I (Örmény Kisebbségi Önkormányzat, Budaörs, 2014).  
  6. Kazinczy Ferenc: Erdélyi Levelek. Erdélyi Ritkaságok I–II (Kolozsvár, Minerva, 1944).  
  7. Lakatos István, „A Kolozsvári Zenetársaság (1887-1918)”, in Benkő András (szerk.): Zenetudományi írások (Bukarest, Kriterion, 1980). 
  8. Lakatos István: “A Kolozsvári Házi Zenekör, 1841-1870″, in Szabó Csaba (szerk.): Zenetudományi Írások (Kriterion, Bukarest, 1977).
  9. Lakatos István: „A Kolozsvári Dalkör tiszteletbeli tagjai: Mosonyi, Erkel, Ábrányi, Ruzitska és Liszt”, in Bónis Ferenc (szerk.): Magyar zenetörténeti tanulmányok Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére (Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1973), 79–84.    
  10. Pándi Marianne: Száz esztendő magyar zenekritikája (Budapest, Zeneműkiadó, 1967). 
  11. Sófalvi Emese: Zeneoktatás a Kolozsvári Muzsikai Conservatoriumban 1819–1869 között (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2020) (= Erdélyi Tudományos Füzetek 293). 

Válogatott Brassai Sámuel-irodalom

Primer irodalom
Korabeli nyomtatványok
  1. Brassai Sámuel (szerk.): Criticai Lapok (Pest, Müller Emil Könyvnyomdája, 1855).
  2. Brassai Sámuel: „Magyar vagy cigányzene?”, in Lakatos István (szerk.): Kolozsvári magyar muzsikusok emlékvilága (Bukarest, Kriterion, 1973) (= Erdélyi Ritkaságok 3).
  3. Erkel, Ferenc: Schwanen Gesang Hattyúdal „Hunyadi László” Czimű Operából Zongorára Brassai Samu barátjának ajánlá (Pest, Rózsavölgyi és Társa, 1858).
Monográfiák
  1. Boros György, Dr. Brassai Sámuel élete (Kolozsvár, Minerva, 1927). 
  2. Concha Győző: Brassai Sámuel emlékezete (Budapest, Franklin, 1904).  
  3. Fitz József: Brassai Sámuel Monográfia (Budapest, Németh, 1911).  
  4. Kozma Ferenc: Brassai Sámuel, mint aesthetikus és műkritikus (Budapest, Akadémia, 1900).  
  5. Kőváry László: A Százévet élt Brassai Sámuel pályafutása és munkái (Kolozsvár, 1897). 
Nekrológok, megemlékező írások
  1. *** „Egy ember aki mindent tudott – Brassai Sámuel halála – ”, Pesti Napló (1897. június 25.) 7.
  2. Június: „Brassai Sámuel”, Budapesti Hirlap (1897. június 25.) 1–2.
  3. Petelei István: „Brassai Sámuelről”, Pesti Napló (1897. június 27.), 8.
Cikkek, tanulmányok Brassaival kapcsolatban
  1. Bartalus István: „Hogyan lett Erkel magyar zenész”, Győri Hírlap (1887/90).
  2. Boros György: „Brassai Sámuel Otthon”, Képes folyóirat – A Vasárnapi Újság füzetekben 21 (Budapest, 1897).
  3. Boros György: „Brassai Sámuel Társaságának Hatvanadik Évfordulóján”, Vasárnapi Ujság, 44/11 (1897. március 14.), 161–162.
  4. Hermann Ottó: „A mi Brassai bácsink”, Vasárnapi Újság, 44/15 (1897. április 11.), 229–231.
  5. Kőváry László: „Brassai a tudós, az író és munkái”, Keresztény Magvető, 32/6 (november–december, 1897), 293–309.
Szekunder irodalom
  1. Berki Tímea: „Brassai Sámuel Kritika-értelmezései az 1850-1860-as években. Egy példa: Criticai lapok, 1855”, Keresztény Magvető, 2007/3, 277–287.  
  2. Gazda István (szerk.): Brassai Sámuel Emlékezete. Tanulmányok a száz éve elhunyt sokoldalú erdélyi tudós munkásságáról (Budapest, Tájak-Korok-Múzeumok Egyesület, 1997).
  3. Kulcsár Gabriella: „Emlékek a kolozsvári magyar zenekritika történetéből – Brassai Sámueltől Lakatos Istvánig”, in Angi István – Csákány Csilla (szerk.): Zenei művelődésünk a változó régióban (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2013). 
  4. Lakatos István: Brassai Sámuel és a Muzsika (Kolozsvár, Pallas, 1942) (= Keresztény Magvető Füzetei).   
  5. Mikó Imre: „Brassai zenei köre”, in ***Kincses Kolozsvár, II (Budapest, Magvető, 1987).  
  6. Mikó Imre: Az utolsó erdélyi polihisztor (Bukarest, Kriterion, 1971). 
  7. Rezi Elek: „Brassai Sámuel emlékének ápolása”, Keresztény Magvető (2019/2), 132–154. 

Saját publikációk

Simény Beáta: A magyar zenekritika-érem két oldala: id. Ábrányi Kornél és Brassai Sámuel (Budapest: Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály, 2022, Publikálás dátuma: 2022. december 22., DOI-hivatkozás: https://doi.org/10.23714/mzo.014)